A házibulik legkedvesebb vendége - Firenzei tésztasaláta

Sztori

Még gimiben a büfés néni árult többféle -nem általa készített- hideg salátákat, és valahogy nagyon megmaradt az emlékeimben, ahogy ebédszünetekben válogattunk közülük, volt közte egy-egy bizarr is, például a kínai tésztasaláta (ezt nem is szívesen részletezném, hogy milyen volt), de az én kedvencem, a firenzei tésztasali aztán megérte az árát! Elballagva a gimiből, olyan hiányérzetem volt, ezért megpróbáltam az összetevők és ízek alapján reprodukálni. Ez annyira jól sikerült, hogy felülmúlta a kissé tartósítószeres-műmellékízű elődjét, és a családi összejövetelek, kerti bulik, szülinapi partyk egyik kedvencévé lépett elő. Nem nagy fakszni, hamar elkészül, és ha mellé csinálunk még pár szelet húst, nyáron grillezettet, akkor már kész is a menü, és nem szakadtunk meg. Legutóbb munkahelyi karácsonyi buliba vittem, és mindenkinek nagyon ízlett, még másnap is finom volt a maradék ebéd gyanánt.

Hozzávalók (egy nagy tálhoz, kb. 10-12 fős buliba)

• 3 darab konzerv kukorica
• 500g színes olasz tészta, a legjobb a fussilli
• egy közepes tubus majonéz
• 200g Sága selyemsonka (kissé drága de én ebből szeretem csinálni, de jó hozzá más vékonyra szeletelt gépsonka is)
• 2 csokor friss újhagyma
• 1 nagy pohár (5dl) tejföl vagy ha krémesre akarjuk, 2 dl főzőtejszín
• só, bors
• fűszerek: friss bazsalikom apróra vágva vagy szárított bazsalikom és oregánó

Elkészítés

1. A tészta kifőzéséhez felrakunk a tűzre egy nagy fazék vizet. Amíg a víz felforr és a tésztát megfőzzük, azalatt pont elkészítjük a salátánk alapját.
2. A sonkát csíkokra vágjuk, az újhagymát felkarikázzuk. Egy nagy tálba öntjük a lecsepegtetett kukoricát, elkeverjük a sonkával és újhagymával.
   
3. Egy másik közepes tálban elkészítjük az öntetet, aminek kétféle változata is van: a majonézt tejföllel és fűszerekkel kikeverjük, sózzuk borsozzuk, ízlés szerint és kóstolás alapján adunk hozzá még vagy majonézt, vagy tejfölt. A másik, krémesebb verzióhoz a tejföl helyett főzőtejszínt használunk, ugyanúgy só, bors, oregánó, bazsalikom.
4. Ezt a dresszinget beleöntjük a kukoricás tálba, majd a kifőzött, hideg vízzel leöblített, lecsepegtetett tésztát is. Alaposan elkeverjük, majd megkóstoljuk, mi kell még bele: még egy kis tejföl, vagy majonéz, valamilyen fűszer...

Mint írtam, mellé nagyon finom bármilyen sült, pácolt, grillezett hús, vagy rántott gomba, grillezett zöldségek.

Mákom volt - Mákos guba kicsit másképp

Sztori

Bevallom őszintén, nem szeretem annyira a magyar konyhát, azaz evésnél még oké, de ha főzni kell, szívesebben válogatok olasz receptek közül. A pörköltöt, borsostokányt és egyéb nehéz magyaros kajákat ráhagyom anyukámra, úgyse tudnék nála jobbat csinálni. :) Ha mégis készítek magyar kaját, szeretem kicsit "megreformálni", átalakítani, tovább gondolni a receptet. Ha lesz saját családom gyerkőcökkel, biztos, hogy fogok nekik hagyományos magyar ételeket főzni, de csak annak tudatában, hogy az én lekvárosderelyém sose lesz olyan, mint a nagymamámé volt, az én húslevesem sose lesz olyan, mint anyukámé...Akkor minek is próbálkozzak ugyanolyannal? Bele kell vinni az én ízlésemet, stílusomat, és a nagymamám és anyukám szeretetét, ennyi a titok nyitja :)

A mákos guba nálunk egy tipikus szombati ebéd szokott lenni, valamilyen kiadósabb levessel. Én most kicsit továbbgondoltam: kalácsból készült, meggyel, és rakottasszerűen rétegeztem, vaníliapudinggal lecsorgattam. Ugye, jól hangzik? :)

Hozzávalók

• 1 egész szikkadt kalács
• 1 liter tej
• 1 vaníliás pudingpor
• 10 dkg fagyasztott meggy
• vanillincukor
  
• porcukor
• darált mák

Elkészítés

1. A kalácsot felszeletelem, majd 100 fokos sütőbe dugom pár percre, épp hogy picit megpiruljon. Eközben elkészítem a vaníliáspudingot fél liter tejből a zacskón leírtak szerint.
2. A darált mákot elkeverem kevés porcukorral. Egy mélytányérba melegítek tejet, és belekeverem a vaniliáscukrot.
3. Előveszek egy mélyebb közepes méretű kerámia/üvegtálat vagy tepsit. A kalácsot belemártogatom a vaniliástejbe, majd lefektetem a tepsi aljára. Így szépen kibélelem a tepsi alját, majd jöhet egy kanál porcukros mák, meggy, vaníliáspuding.
   
4. Addig folytatom ezt a rétegzést, amíg a hozzávalók el nem fogynak, nekem kb. 3 réteg jött ki. A tetejét pudinggal fejezem be, hogy a mák ne égjen oda. A gubát visszadugom a sütőbe kb. 15-20 percre 160 fokon.

(A meggyet nem olvasztottam ki, fagyottan raktam rá a gubára.)

Férjfogó vacsora - Kolbászos-csirkés fusilli

Sztori

Kedves barátnőm, Melcsi kérésére jöjjön egy finom olaszos recept, amit kb. két éve fejlesztettem tökélyre, és nagyon büszke vagyok rá - mindenki nagyon szereti, a férfiak pedig egyenesen házassági ajánlatokkal ostromoltak egy tányér után :) Ezért el is neveztem "férjfogónak", mert bár jó kiadós a csirke és kolbász miatt, mégis egészséges is a sok zöldségtől, és egy könnyed ebéd/vacsi lehet még nyáron is. Sok emlékem kötődik ehhez a kajához - legutóbb egy nagyobb vendégseregnek csináltam, és nagyon örültem, milyen jól választottam, ezt biztos mindenki szeretni fogja, amikor török muzulmán barátom megkérdezte, ugye nincs benne disznóhús...Én pedig lelkesen rávágtam volna az igent, amikor leesett: de bizony, hisz a kolbász...És nagy nagy csalódottságomra és bánatomra nem evett belőle (szigorúan betartja az alkohol- és disznóhús tilalmat), gyorsan süthettem neki némi junk food-ot halrudak és sültkrumpli formájában. De a többieknek legalább nagyon ízlett :) Szóval Melindám, a recept Neked (is), amit ígértem:

Kolbászos-csirkés fusilli


Hozzávalók: (egy nagy fazékhoz kb. 6-8 főre)

• 500g trikolór fusilli
• 600g csirkemell megmosva, felkockázva
• fél rúd kolbász felkarikázva (puhább fajta, főzéshez való)
  
• 1 hagyma
• olívaolaj
  
• egy doboz koktélparadicsom
• 4-5 szál újhagyma
• 1 nagy tejföl
• reszelt sajt
• só, bors
• egyéb fűszerek ízlés szerint: szárított bazsalikom/oregánó

Elkészítés:

1. Olívaolajon üvegesre pirítjuk a hagymát, majd hozzáadjuk a többi zöldséget: a félbe vágott koktélparadicsomokat illetve újhagymát. Pár percig együtt pároljuk őket.
2. A zöldséges keverékre dobáljuk a kolbászkarikákat, majd hagyjuk, hogy szép piros legyen tőle a zöldséges ragunk.
3. Beletesszük a kisebb kockára vágott csirkemellet is. Ekkor fűszerezzük: só, bors, oregánó illetve bazsalikom mehet bele, ha van, friss bazsalikom még jobb! Puhára főzzük a csirkemellet a kolbászos-zöldséges raguval (10-15 perc).
4. Amikor már készre főtt a csirkemell, ráöntünk egy tejfölt a ragura, beleteszünk reszelt sajtot. Megkóstoljuk, ízlés szerint még fűszerezzük.
5. A kész kolbászos-csirkés-zöldséges ragut összekeverjük a kifőzött trikolór fusillivel, és frissen tálaljuk.
   

Galaktobureko

Sztori

Nem, nem káromkodtam a bejegyzés címében :) A Galaktobureko egy görög édességnek a neve (magyarul görög krémesként emlegetik), és ez a recept kb. évek óta egyik kedvenc és gyakran előveszem egyszerűsége miatt. Namármost. Ha gyerekkorodban imádtad a tejbegrízt, akkor felnőttként most ezt is szeretni fogod. Ha pedig valamilyen hihetetlen oknál fogva nem komáltad a tejbegrízt pulya korodban, akkor is van még remény, hogy ez ízleni fog - láttam már ilyenre példát! Gyakorlatilag csinálunk egy sűrűbb vaníliás tejbegrízt, amit beletöltünk réteslapok közé, és megsütjük - lebutítva így tudnám leírni a dolog lényegét. Külön nagy elismerésnek számított, hogy legutóbb görögök dicsérték és szerették.

Gondolom még mindenki dúskál a bejgli-hegyekben, de ezt a receptet mindenképp csináljátok meg :)

P.S. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem N. barátnőmnek a bejlgifelajánlást - én, aki nem igazán kedveli a bejglit, most minden nap azt reggeliztem! Puszi :)

Hozzávalók

• Egy csomag réteslap (6 lapos, nálam Tante Fanny teljes kiőrlésű)
• 4 dl tej
• 3 tojás
• 2 tojássárgája
• 7,5 dkg búzadara
• 1 vaníliarúd kikapart magjai
• 4 evőkanál cukor
• 10 dkg vaj
• a sziruphoz: 2 dl víz, 10 evőkanál cukor, 1 citrom leve
• a kenéshez még kevés olvasztott vaj
• 10 dkg mazsola előzőleg rumba áztatva (opcionális, én szeretem így)
  

Elkészítés

1. A krémhez egy kisebb lábasban összekeverjük először a tojásokat a cukorral, majd mehet bele a tej és a vaníliarúd kikapart magjai. Belekeverjük a búzadarát is, majd tűzre téve forrástól számítva kb. 3-4 percen belül sűrű krémet csinálunk belőle. Amikor kész, beletesszük a mazsolát is, és elkeverünk benne 10 dkg vajat.
2. Egy kivajazott közepes méretű (20x30) tepsi vagy kerámiatál alját kivajazzuk, majd a réteslapok felét belefektetjük úgy, hogy kilógjon a szélén is. Megkenjük kevés olvasztott vajjal, majd rákanalazzuk a darapudingot. Befedjük a réteslapok másik felével, és bebugyoláljuk vele a pudingot. Ismét megkenjük vajjal, majd egy éles késsel átlósan mélyedéseket vágunk bele.
   
3. 190 fokon 10 percig, majd mérsékeltebb, 150 fokon újabb 20-30 percig sütjük, szép aranybarnára. Közben a szirup hozzávalóit összefőzzük, amit a sütőből frissen kivett süteményre locsolunk.

Bár a recept ekkora mennyiséget ír, én általában csak a szirup felét használom fel - lehet, hogy felvenne többet is, de akkor túl édes lenne.

Ízperverzió és sütőtökös-citromos risotto

Sztori

Néha már gondolkodóba esem egy-egy recept kitalálásakor, hogy ez most különleges és újító vagy inkább az "undi" kategóriába tartozik-e. Itthon nem is merek annyira kísérletezni, az ember lánya hogyan legyen gasztroforradalmár mikor a család csak pörköltön és rántott húson él, kérdem én???!!! Angliában picit más volt a helyzet, ott annyira örült az angol családom, hogy minden este meleg étel várja őket, hogy zokszó nélkül megettek mindent, de tényleg mindent, amit eléjük raktam. Egyetlen esetre emlékszem, amikor hosztanyukám kissé elsápadt a konyhában, és udvariasan megkérdezte, hogy do you mind....ha azt inkább kihagyod, mert nem szeretném a fél éjszakát a wc-n tölteni, köszike :)) A mondat másik felét már csak én tettem hozzá, de tényleg annyira illemtudóak ezek az angolok, hogy én biztos vagyok benne, hogy még azt is halálra dícsérték, ami annyira nem is ízlett nekik. Na de hogy minél kérdezte ezt a hostanyukám...Na jó, elárulom: volt egy kedvenc királyrákos-zöldséges-chilis-lime-os mindent bele tagliatelle tésztám, kint fejlesztettem tökélyre, nagyon szerettem. Egyszer épp kéznél volt egy friss kókusz, és megkérdeztem őt, szerinte illene-e a rákhoz és zöldségekhez a kókusz, végülis a különleges ízekre bukunk, vagy mi. Na ez már kiverte a biztosítékot, így nem került kókusz a rákos tésztába. De erről most eszembe is jutott, hogy ezt a receptet is publikálni kellene.

Biztos mindenkinek vannak ízperverziói. Mint mikor a Farm ahol élünkbe a terhes csaj éjjel kiszökött a spejzba és mézbe mártott ecetes uborkát burkolt. De apukám például a tejfölös mákos tésztát imádja. Én nagyon szeretem a húsokat gyümölccsel kombinálni, így gyakran csinálok thai ananászos csirkét is, étteremben kacsával még finomabb.

Holnapra szerettem volna főzni valamit, amit magammal tudok vinni a munkahelyemre. És akkor itt, életemben először, elkövettem vagyis el fogok követni egy szentségtörést a risotto aranyszabályai ellen: a profik ugyanis azt mondják, a risotto csak frissen jó, méghozzá nagyon-nagyon frissen, "másnaposan" élvezhetetlen. Na majd meglátjuk. Angliában szintén sok risottot csináltam, Jamie könyve erre is megtanított, én a risotto elkészítésének részletes menetét engedelmetekkel le sem írnám, ugyanis ezt már előttem rengeteg gasztroblogger megtette. Csak röviden: a risottonk az alábbi dolgoktól lesz igazán risotto:

• Igazi alapléből készítjük és nem leveskockából. Erre a célra tökéletesen megfelel anyukám megmaradt hétvégi húslevesének a leve, de gyorsan össze is dobhatunk egyet, elkészítését szintén lásd Dolce Vita-nal vagy Ízbolygónál.
• Rendes risotto rizsből csináljuk - ezen belül van többfajta, bármelyik jó, de sima hosszúszemű rizsből nem készülhet risotto.
• A risotto a hagymán kívül maximum 2-3 zöldséget tartalmazzon - a risottonak pont az egyszerűsége a lényege, az ízek elvesznek, ha ezerféle zöldséggel telerakjuk.
• 1-2 dl száraz fehérbor elpárologtatása a risottonkban még az alaplé hozzáadása előtt.
• A kész risottora vajat és reszelt parmezán sajtot dobni, majd lefedni 10 percre.

Én legalábbis így szeretem, illetve így tanultam. A risottoban az a jó, hogy ezerféle variációja létezik attól függően, hogy milyen zöldséget vagy fűszert adunk hozzá. A risotto egy tipikusan húsnélküli egytálétel - a főzési mechanizmusából adódik, hogy nincs húsos verziója. Az én két kedvencem a sütőtökös-királyrákos illetve a gombás risotto, a holnapi ebédem viszont a jelenlegi kíséreletezős hangulatom eredménye, meg ami a kamrában volt, így lett sütőtökös-citromos-fokhagymás. Ennyi rizsa után (remélem mindenkinek leesett a kis szóviccem :) ) jöjjön a recept:

Hozzávalók (2 fő részére)

• Két marék kisebb kockára vágott sütőtök
• 1 hagyma
• 2 dl száraz fehérbor
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 citrom
• 1 liter alaplé
• 20 dkg risotto rizs
• só, bors
• olívaolaj
• parmezán sajt reszelve
• vaj

Elkészítés

1. Az apróra vágott hagymát olívaolajon üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk a közepes kockára vágott (és előzetesen meghámozott) nyers sütőtököt. Együtt főzzük-pároljuk őket addig, amíg a tök félpuha nem lesz, ez kb 15 perc.
2. Hozzáadjuk a risotto rizsünket, feltekerjük a lángot, és egy percig gyorsan kevergetve elvegyítjük a hagymával. Hozzáadjuk a fehérbort, majd addig főzzük, amíg az alkohol el nem párolog belőle.
3. Hozzáadjuk az első merőkanál alaplét, ekkor fűszerezzük is: só, bors, késlappal bezúzott megpucolt egész fokhagyma + a citrom reszelt héja és kevés leve.
4. Közepes lángon addig keverjük, amíg az alaplé el nem fogy, ekkor még egy merőkanál alaplét adunk hozzá. A műveletet addig ismételjük, amíg a risotto-nk al dante-ra nem puhul, ekkor rádobunk kb 10 deka reszelt parmezán sajtot és egy evőkanál vajat, jól elkeverjük, és lefedjük 10 percre, hogy a saját gőzében még puhuljon picit. Frissen tálaljuk, a sütőtökös verzióhoz nagyon jól illik még a friss zsálya!

Bon appetit!

u.i. kommentben várom a Ti ízperverziótokat :))

Pásztorok pitéje, azaz Shepherd's Pie

Nemrég volt alkalmam visszalátogatni Angliába, és hazaérve arra gondoltam, hogy valami angolos kajával lepem meg kis családom. Ilyenkor rendszeres szájhúzogatás az eredmény, persze amit nem ismer az ember, azt nem is mindig fogadja kitörő örömmel. Az angolok egyébként imádják a pitéket, ami náluk azt is jelenti, hogy különféle húsokat befednek leveles tésztával vagy krumplipürével, megsütik, és voilá, kész a pie, ami semmiképp sem American, hanem British English, kérem szépen :). A hostanyukám fish pie-ja egyébként máig feledhetetlen, legközelebb talán megpróbálkozom azzal is - a fish pie-nál egy lazacos-rákos-fűszeres ragut rakunk egy tepsi aljára, befedjük krumplipürével, majd megsütjük. Isteni! Persze ennek is vannak különböző változatai, rá lehet keresni neten, a legjobb Fish Pie receptje Jamie barátunknak van. De térjünk vissza a "pásztoros" pitére - itt egy darált marhahúsos ragut készítünk, amit lefektetünk a tepsi aljára, rá krumplipüré, és aranybarnára sütjük. A krumplipüré elég nagy imádatnak örvend egyébként angol honban, és a mashed potato készítésére egy művészeti ágként gondolnak - a legnépszerűbb sztárséfek külön fejezetben akár oldalakon át taglalják, hogy hogyan is kell csinálni, pontosan hány kiló krumplihoz hány deci víz kell, mekkora kockára vágjuk a krumplit, stb. Ezt azért kicsit túlzásnak tartom, de tény, hogy nagyon profi buripürét tudnak csinálni.

A Shepherd's Pie másik elnevezése Cottage Pie, és eredetileg darált bárányhúsból készül, azonban ennek az ára is borsosabb, és mi itthon nemigen eszünk bárányt, annál inkább marhát vagy sertést. Hogy rendbe tegyük az elnevezéseket: amennyiben bárányhúsból készül, akkor Shepherd's Pie, ha pedig marhából, akkor Cottage Pie néven illetik ezt a könnyen elkészíthető ételt. A neten utánanézve a legtöbb helyen skót eredetűnek titulálják, és állítólag az unatkozó háziasszonyok egyik ötleteként született, miként lehetne felhasználni a megmaradt húsokat.

Ezek után jöjjön a recept, 4-5 főre:

Hozzávalók a húsos raguhoz

• 1 kg darált hús (marha vagy bárány)
• 1 kg répa (kb 6 nagyobb) apróra szeletelve
• fél kg hagyma, apróra vágva
• 3 gerezd fokhagyma
• negyed kg zeller, apróra vágva (én ehelyett inkább póréhagymát vettem)
• 250 ml száraz fehérbor, az íze végett :)
• 250 ml paradicsomszósz, sűrűbb fajta
• só, bors
• ketchup
• opcionális: worchester szósz ( hiperekben kapható)
• fűszerek ízlés szerint, én rozmaringot tettem bele illetve kevés oreganot

Hozzávalók a krumplipüréhez

• 1 kg hámozott, kockára vágott krumpli
• só
• 100 gr vaj
• forró tej (2 deci kb, vagy amennyit felvesz a pürénk)

Elkészítés

1. Olajon üvegesre pirítjuk a hagymát és fokhagymát, majd rádobjuk a húst, amit fehéredésig pirítunk. Felöntjük a fehérborral, és addig főzzük, amíg az alkohol el nem párolgott belőle, kb. 5-10 perc
2. Hozzáadjuk a többi zöldséget, majd fűszerezzük (só, bors, rozmaring) és addig főzzük, amíg a zöldségek meg nem puhulnak. Ekkor hozzáadjuk a paradicsomszószt is illetve ketchupot és worchester szószt, ha van otthon, és még fűszerezzük-kóstoljuk. Amennyiben túl száraz lenne a szószunk, adunk hozzá még paradicsomszószt vagy ketchupot.
3. A szószunkat beleöntjük egy közepes tepsi aljába, és elkészítjük a krumplipürét : a krumplit megfőzzük sózott vízben, majd leszűrve vajjal és forró tejjel krumplinyomó segítségével eldolgozzuk, amíg püré állaga nem lesz, sózzuk-borsozzuk.
4. A krumplipürével befedjük a ragunkat, majd 200 fokos sütőben addig sütjük, amíg a piténk teteje szép aranybarna nem lesz, ez kb 30-50 perc, sütőtől függően.

Karácsonyi hangulatban - Hókifli!

Hókiflit (más néven túrókiflit) általában akkor kezdek el gyártani, amikor már a dér reggelente megcsípi a lehulló falevelek ágait, és amikor korán reggel munkába menet egy laza 20 perces jégkaparással kezdek, hogy kilássak a kocsiból. Egyszóval a hókifli tipikus karácsonyi süti, és amilyen egyszerű leírni az elkészítését illetve amilyen egyszerű hozzávalók terén, én olyan macerásnak tartom a folyamatot: begyúrni a tésztát még gyerekjáték, csak aztán kivágogatni a kis háromszögeket, lekvárral beken, felteker...De ez senkinek se szegje kedvét, mert garantáltan biztos sikert arat a család körében, nálunk mindig elfogy 1-2 nap alatt. Forralt bor, tea, puncs mellé ideális, de én reggelire is szoktam nyomatni kakaóval, ezerszer finomabb, mint a Fornettis pogik (igen, még a csokisnál is). Én mindig sárgabaracklekvárból szoktam csinálni, amennyiben valaki csinálta már másmilyen lekvárból (mondjuk eperrel még kipróbálnám!), kérem, jelentse hozzászólás gyanánt! (Ezúton is külön köszönet Kati néninek a házi sárgabaracklevárért, amit nemrégiben kaptam, isteni finom! :) )

Hozzávalók kb. 35-40 kis kiflihez:

• 20 dkg sótlan vaj
  

• 20 dkg tehéntúró


• 20 dkg liszt


• sárgabaracklekvár

• porcukor, vaníliás cukor
  

Elkészítése:

1. A túrót, vajat és lisztet gyors kezekkel összedolgozzuk, folpakkba csomagoljuk majd mehet 1-2 órára a hűtőbe.


2. Alaposan lisztezett munkafelületen (a sodrófát is lisztezzük be, mert ragadós tészta!) vékony (kb. 100 forintos vastagságú) lappá nyújtjuk, majd késsel háromszögeket vagdosunk ki belőle.


3. Vékonyan bekenjük a háromszögeket lekvárral, majd a nem csúcsos végénél fogva szorosan feltekerjük, és mehetnek a kivajazott tepsire.


4. 180 fokon kb. negyed órát sütjük, illetve rá-ránézünk mert hamar odapirul.


5. A sütőből kivéve még forrón belehempergetjük a kifliket vaníliás porcukorba.

A tésztát akár egy napra is bent hagyhatjuk a hűtőbe pihenni, én egyszer dupla adag tésztát csináltam, de energiám nem volt, csak a felét megcsinálni, így a 2. adag tészta másfél napot pihent a hűtőben. Ilyenkor sem lesz semmi baja a tésztának, illetve ugyan olyan finom lesz a sütink, csak 20 perccel előbb vegyük ki a hűtőből hogy picit megpuhuljon, mielőtt nekiesnénk a sodrófával!

Van egy hasonló süti, aminek rugelach a polgári neve, ugyanilyen kis kiflik - rá lehet keresni neten - aminél a tésztába túró helyett natúr sajtkrém kerül. Egyszer azt is kipróbáltam, de ennek a tésztája sokkal jobban bejövős!